BIRS ALMA - Cydonia oblonga, Cydonia vulgaris

Birs: a késő ősz ajándéka

Sütve gyermekkori emlékeket idéz csodás illata, ragu- vagy bablevesbe téve gasztronómiai különlegességgé emeli azt, a háziasszonyt próbáló birsalmasajtról meg csak felsőfokokban lehet beszélni.

Ismerjük meg!

A Rosa­ceae, vagyis a rózsafélék családjába tartozó birs (Cydonia oblonga) az almafélékkel rokon, a köznyelvben birsalma, vagy birskörte, birs körtvély, büdös alma néven ismeretes leginkább.

Az eurázsiai kontinensen őshonos. Mivel a meleget kedveli, többnyire azokon a tájakon ültetik inkább, ahol szőlőt is termesztenek. A birs fája négy-hat méter magasra nő, májusban és júniusban virágzik. Mivel melegkedvelő növény, elsősorban szőlőtermelő vidékeken termesztik. Kiskertek dísze lehet sötétzöld leveleivel, rózsaszín-fehér virágaival, érdekes alakzatokba ágazó törzsével, ősszel pedig az élénksárga terméseivel. Szüretelésének ideje szeptember végén kezdődik, és az időjárástól, valamint a fajtától függően akár november végéig, december elejéig is elhúzódhat.
Alakja szerint kétféle, alma és körte alakú birset ismerünk. Magyarországon a berecki és a konstantinápolyi birsfajtákat termesztik.

A berecki birs gyümölcse nagy, megnyúlt tojásdad, körte alakú. Felülete gyakran bordás, barázdás, színe élénksárga, narancsos, erősen molyhos felületű. Húsa fehér sárga, kemény kősejtes, tárolása alatt taplósodásra hajlamos. Íze édeskés, igen erősen illatos.

A konstantinápolyi birs gyümölcs szabálytalan körte vagy alma alakú, héja vastag, zsíros, erősen molyhos, húsa fehéres sárga, félkemény, íze savas, kevésbé édes, erősen illatos.

Miért jó?


A szénhidráttartalma megegyezik az almáéval vagy a körtéével, C-vitamin tartalma meghaladja a 10 mg-ot száz grammonként. Gyümölcsféléink közül ennek a legmagasabb a pektintartalma, ezért a konzervipar fontos alapanyaga. Fanyar ízét a csersavtartalma okozza.

Hogyan fogyasszuk?

Kősejtes állománya és összehúzó hatása miatt nyersen nem fogyasztják. Téli esték kedvelt csemegéje viszont a tűzhelyben vagy akár a fafűtésű kályha tetején megsütött, otthonos illatot árasztó birsalma. A szegfűszeggel, cukorral, kis citrommal ízesített birsalmakompót, amelyből behabarva finom levest lehet készíteni, szintén általánosan ismert.

A mustban befőzött birs igazi különlegesség, és nem is nehéz elkészíteni: víz helyett mustban főzik fel a gyümölcsszeleteket.

Komolyabban próbára teszi viszont a háziasszonyi képességeket a birskocsonya, birslekvár, még inkább a híres birsalmasajt készítése. Ez utóbbi lényege, hogy a hámozatlan birset megfőzzük, levét leszűrjük, majd a gyümölcshúst ugyanannyi cukorral és kilónként egy fél citrom levével sűrűre főzzük. Kék szőlő levével lehet pirosabbá tenni, szokás diót vagy mandulát tenni bele. A sűrű masszát formákba öntjük, és egy-két napig szárítjuk. Ha valaki úgy főzi, hogy egy másik, nagyobb lábasban vizet forral alatta, akkor különösen szép, tiszta, világos színt érhet el vele.

Tippek-tanácsok

A tisztított, hámozott birs húsának megbarnulását megakadályozhatjuk, ha a főzővizébe kis citromlevet facsarunk. Ínyencek szerint a kacsa aprólékból készült ragulevesnek pikáns ízt ad, a régi szakácskönyvek a bablevesbe is ajánlják.
A berecki birs szállításkor a héja könnyen nyomódik és barnul. A konstantinápolyi birs viszont jól szállítható és tárolható. Az épen leszedett birs hideg pincében jó két hónapig eltartható.

Érdekességek

Varró Aladár Béla, aki Gyógynövények gyógyhatásai című könyvében összefoglalja a hagyományos népi gyógyászat ismeretanyagát, a birs magjának, pontosabban az abból (áztatással vagy főzéssel) készült vizes nyálkakivonatnak hűsítő, bevonó, lágyító, nyugtató és izgalmat szüntető hatást tulajdonít, ezért gyomor és toroknyálkahártyák gyulladásánál, valamint köhögésnél és hűlésből származó betegségeknél ajánlja. A népi gyógyászat pedig ezen kívül szemgyulladás, repedezett bőr, mellbimbógyulladás, égési seb, aranyeres csomó, fagyás esetén alkalmazza.

Cikk és a képek forrása: hazipatika.com

Cydonia vulgaris.
Birs körtvély, bűzös alma, bisoma, - Quitte.

Fa vagy cserje. A levelek tojásdadok, eleinte molyhosak, alul szürkén molyhosak. A csésze levelek rendszerint a termésen rajta maradnak. A szirmok piroslók.
Hatóanyaga: cukor, almasav, némi cseranyag.
Hűsítő, bevonó, lágyító, nyugtató és izgalmat szüntető. 
A magjából készült vizes nyálkakivonatnak van meg ez a sajátossága, amiért is gyomor- és toroknyálkahártyák gyulladásánál használjuk; továbbá köhögésnél és hűlésből származó betegségeknél.

Forrás: Varró Aladár Béla - Gyógynövények, gyógyhatásai






Megjegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

111

lap tetejére

222

lap tetejére

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

CITROMFŰ TEA

HÁZI KENDER - Cannabis sativa

BABÉRLEVÉL - Lauri folium

GYÓGYÍTÓ VIRÁGOK