Gyógynövények részei

A gyógynövények felismeréséhez szükséges alapismeretek

A gyógynövények leírásánál, begyűjtésének módozatainál, felhasználásánál, a drog meghatározásánál egyre-másra előfordulnak a növény egyes részeinek alaktani elnevezései, elkerülhetetlenné válik, hogy az olvasó az alaktani alapelemeket meg ne ismerje.
Igyekeztem a lehető legrövidebben, tömören és érthetően közölni a szükséges tudnivalókat.
A növényen megkülönböztetünk: gyökeret, szárat, ágakat, leveleket, virágot, termést (gyümölcsöt) és magot.

I. A gyökér.(Radix) 

A növényeknek helyzetét biztosítja, a táplálékot felszívja. Rügyeket, leveleket nem hajt. A szár egyenes folytatása a fő gyökér, a belőle kiágazó gyökerek a mellékgyökerek. Ezenkívül vannak élősdi gyökerek, léggyökerek és vízben úszó gyökerek. 



II. A szár. (Caulis, cormus, stirps) 

A növény azon része, mely rendesen fölfelé növekszik. A szár azon részét, mely két levél közt van, tengelyíznek nevezzük. A szár melléktengelyei az ágak, ezekből a gallyak fejlődnek. A virágot viselő szár, mely csak tőlevelekkel bír, a kocsány.
A szár állományára nézve fás, hacsak nagyobb magasságban ágazik el; ha mindjárt a gyökérből, cserjének, ha a cserje csak alsó részében fás, akkor félcserjének nevezzük. Ha fűnemű és csak egyszer
érlel magot, úgy lágy szár a neve.
A puha szárú növény dudva. A pázsitok azonos, belül üres szárát szalmának nevezzük.
A száron az ágak állása váltakozó, átellenes, vagy ha egy gyűrűből indul ki, örvszerű,stb
A földalatti szár lehet: gumó, hagyma, hagymagumó, tarack, gyöktörzs. A szárhoz számít: az ostorinda, a föld feletti sarj és a kacsok.

III. A levél. (Folium)

A szár oldalán lévő, többé-kevésbé kiszélesedett zöld részeket levélnek nevezzük. 

Megkülönböztetünk:

1. szik- vagy csíraleveleket, melyek már a növények magvában levő csírán megvannak; 
2. alleveleket vagy pikkelyleveleket, melyek rendszerint a levélhüvelynek megfelelő részéből alakulnak s feladatuk a növény testének megvédése. Ilyen allevelek a rügypikkelyek, melyek rendszerint kemények, vaskosak, gyakran bőrneműek és nem zöldek; a feladatuk teljesítése után lehullanak;
3. lombleveleket, melyek egyszerűek (ha csak egy lemez van), vagy összetettek;
4. a virág vagy virágzat táján fejlődő levelek a fellevelek, melyeket fedőleveleknek is nevezhetünk, mivel a bimbókat feslésük előtt beborítva védik. Gyakran igen kicsinyek, sőt hiányozhatnak is. Alakjuk, elhelyezésük és a virághoz való helyzetük szerint lehetnek

a) murvák v. murvalevelek, melyek hónaljában áll a virágot tartó kocsány;
b) előlevelek, melyek rendszerint a kocsányon a virág közelében állnak;
c) fészekpikkelyek, ezek a fészkes virágzatúak fészkeit körülvevő murvák;
d) buroklevelek, az egész virágzatot védik; stb.

A levél 3 részből áll: hüvely, nyél, lemez. A hüvely és a nyél gyakran hiányzik, ilyenkor a levelet ülőnek mondjuk.
A levéllemez alakja lehet: tűidomú, vonalas, szálas, pajzs alakú, lándzsás, tojásdad, visszásan tojásdad, stb.
A lemez szélére nézve lehet: ép szélű, fogas, fűrészes, csipkés, öblös stb.
Ha a levéllemezen a behasítás nem megy a levél közepéig, a levél karéjos,
ha a közepéig, hasogatott, ha középen túl, osztott a levél.
Van azonkívül összetett, ujjasan összetett és szárnyasan összetett levél is.
A levélnyél tövében gyakran pálhák vannak.
Közvetlen a virág alatt murva-levelek vannak.

IV. A virág (Flos)

A virág, szaporodás céljára átalakult leveles hajtás. A rajta levő levelek a viráglevelek, ezek közül a belsők a magképződéshez szükséges termőt és porzót alkotják, ezeket pedig a többé-kevésbé körben álló virágtakaró veszi körül. A termő, porzó és virágtakaró rendesen hosszabb-rövidebb nyélnek, a kocsánynak megvastagodott csúcsán, a virágvackon (virágtengelyen) foglal helyet. A még ki nem nyílt virág: bimbó. Ha a kocsány annyira megrövidült, hogy alig észrevehető, akkor a virágot ülőnek mondjuk.

A virágtakaró lehet:

1. egynemű, egyszínű s ekkor lepel a neve. Az egyes lepellevelek vagy szabadok, vagy egymással összenőttek. A lepel lehet zöld színű vagy élékszínű, vagy hártyás, színtelen, de néha sertékké is átalakulhat.
2. vagy pedig a virágtakaró kétféle: még pedig a külső kör rendesen zöld, ez a csésze; a belső kör pedig más, élénk színű, ez a párta. 
A csésze több levélből áll. Ezek a csészelevelek vagy szabadok, vagy többé-kevésbé összenőttek egymással és ekkor forrt, egylevelű a csésze. A forrt csésze ritkán ép-szélű, többnyire fogas, vagy hasogatott, stb; alakjára nézve lehet csöves, kúpos, harangalakú, stb. Néha szőrökből álló bóbitává v. szőrkoronává alakul.
A párta több szabad levélből állhat, s ezeket szirmoknak hívjuk, magát a pártát pedig szabad szirmúnak, vált szirmúnak mondjuk. Ha pedig a szirmok egymással többé-kevésbé összenőnek, összenőtt-, vagy egyszirmú, forrt-szirmú a párta. A szabad-szirmú párta alakja sokféle. Lehet sugaras, ha szirmai szétállnak egymástól, mint a kerék küllői; lehet ereszes, stb.
A forrt-szirmú párta is, úgy mint a csésze, lehet csöves, tölcséres, gyertyatartó-alakú, gömb-alakú, korsó v. bögrealakú, harangalakú. stb. A forrt-szirmú párta vagy csésze szűkebb, csöves része is a kitáguló eresze közti átmenetet toroknak hívjuk.
Hiánytalannak mondjuk a virágot, ha azon minden rész: tehát porzó, termő, virágtakaró (csésze és párta) és a kocsány meg van; ha bármely része hiányzik, hiányos a virág.
Ha a porzó és termő együtt van a virágban, a virág kétivarú; ha csak egyik, vagy a másik van meg: egyivarú. Ha egy-egy növényen vagy csak porzós, vagy csak termős virágokat találunk: kétlakinak, ha porzó és a termő külön-külön virágokban, de mégis egy- és ugyanazon növényen meg van, azt egylakinak mondjuk.
A porzó 2 részből: a szálból és portartóból (portok, porhon) áll. Ha a virágban levő porzóknak mind a száluk, mind a portartójuk egymástól külön áll, a porzók szabadok; ha a száluk össze van nőve, és pedig, ha valamennyi egy nyalábba nőtt, egyfalkás, kettőbe-a különálló akár csak egy szál is lehet-kétfalkás; ha kettőnél több nyalábba nőttek, úgy sokfalkásnak. Ha a portartók csővé nőttek, akkor csőporzósnak mondjuk a virágot.
A termő egy vagy több termő összenövéséből keletkezik; részei a leginkább gömbölyű, tojás-alakú vagy elliptikus magház, a magház tetején levő bibeszál és ennek a végén egy vagy több gömbölyű buzogány, vagy más alakú bibe. A magház lehet egy vagy többüregű, egy- és többrekeszű.
Ha a virág ágrésze úgy fejlődött, hogy a magház közvetlen a kocsány végén, a csúcsán áll és alatta helyezkedik el a csésze, párta és a porzó, akkor a magház felső-állású, a virág pedig alsó-állású; ellenben, ha a magház alsó-állású, a virág pedig felső-állású. Végül lehet a virág termő körüli, ha a besüppedt termő körül kiemelkedő vacok szélén helyezkednek el a virág részei. A virágok vagy magányosan, vagy többen együtt állnak közös tengelyen; ez utóbbi esetben virágzatot alkotnak. 

A legfontosabb virágzatok:

1. A füzér. A virágok kocsánytalanok és a megnyúlt tengelyen ülnek. Alakjai a kalászka, virágai pelyhesek; több kalászka egy tengelyen adja a kalászt; a barka virágai hiányosak és a porzók elporzódása után egészben hullnak le; a torzsa, mikor a füzér tengelye igen vastag.


2. A fürt abban különbözik a füzértől, hogy a virágok kocsányosak. A buga kúp alakú fürt, vagyis alsó része összetett fürt, felső része pedig egyszerű.


3. Ernyő, ha kocsányok a szár csúcsából erednek, és úgy állnak, mint az ernyő küllői; ha a kocsánytalan virágok a virágtengely erősen kiszélesedő vackán ülnek, szorosan egymás mellett és az egész virágzatot a murvapikkelyek övezik, fészkesnek mondjuk.


V. A termés (gyümölcs; fructus); mag (semen)

A termőből fejlődik. A termésben levő magvak a növény szaporító szervei.
Ha a virágban csak egy termő van és belőle fejlődik a termés, akkor egyszerű-; ahol több a termő, ott rendesen annyi a termés is és ez összetett termést képez.
A maghon falazata adja a termés magrejtőjét, a magrügy a magot.
Ha a termés tisztán csak a termőből fejlődik: igazi termések; ellenben, ha a virág más része, Pl. a kehely (almánál), a közös vacok (a szamócánál) járul hozzá, a termést ál-termésnek nevezzük.
A magrejtő rendszerint háromrétegű, minősége szerint száraz és húsos. A száraz termés felnyúló, széthasadó és fel nem nyílóra oszlik.

Megjegyzések

  1. Szerintem ez nagyon klassz, és sokat segített nekem.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépen köszönöm kedves ismeretlen! Örülök, hogy segíthettem! Nagyon szép napot kívánok neked!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

111

lap tetejére

222

lap tetejére

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

CITROMFŰ TEA

FEKETE KÖMÉNY - Nigella sativa

HÁZI KENDER - Cannabis sativa

GYÓGYÍTÓ VIRÁGOK