Hogyan készítsük el házi szerinket

Milyen műveletek fordulnak elő házi szereink elkészítésénél?


Az elkészített háziszer gyógyító hatása függ annak készítési módjától, az alábbiakban ismertetem a leggyakrabban előforduló készítési műveleteket!




Forrázat

A leggyakoribb művelet, amely alatt azt értjük, amikor egy külön edényben elhelyezett füvet, vagy több fűnek a keverékét forró vízzel leöntjük, leforrázzuk és lefedve kis ideig, néha több percig is, állás után átszűrjűk, a szűrön maradt teamaradékot gyengén kinyomkodjuk és az így készített teát adagoljuk.
Egészen gyenge forrázatot is lehet készíteni úgy, hogy a szitára vagy szűrőre ráhelyezett füvet vagy fűkeveréket egyszerűen csak leforrázzuk és az így nyert teát elfogysztjuk. A különboző teákat cukrozva, mézzel vagy citrommal ízesítve lehet készíteni, rendesen azonban minden ízesítés nélkül igyuk, ha csak valamely célból az ízesítés előírva nincsen.




Főzet


Az előbb ismertett forrázatot rendszerint olyan anyagoknál, füveknél írják elő, ahol a hatóanyagok már forrázva is kivonhatók, vagy ott ahol a könnyen illó aromás alkotórészek miatt a főzést csak ezek rovására végezhető el.
A kérget, gyökeret, fás anyagot tartalmazó keveréket, ajánlatos 1/2-1 óráig hideg vízben áztatni és csak aztuán 5-10 percig főzni; vagy pedig úgy, hogy a tea keveréket hidegvízzel együtt tesszük fel főzni és főzzük az előírásnak megfelelő ideig; vagy az az eset is előfordulhat, hogy a teakeveréket egy meghatározott mennyiségre kell befőzni.
A három főzési eljárás közül melyiket alkalmazzuk, vagy az előírásban van meg pontosan, vagy a készítő beteg van hivatva eldönteni, ill. a tea keverék anyaga szabja meg, és végül az is, hogy gyengébb vagy erősebb teát akarunk készíteni. E teákat is tetszésünk szerint, vagy az előírtakban szereplők szerint ízesíthetők.
A teákat rendszerint éhgyomorra vagy 1-2 órával az étkezések után fogyasszuk el. Előfordul (az előírások is pontosan meghatározzák), hogy a teákat hidegen vagy melegen, egyszer vagy többször kell naponta fogyasztani


Kivonat (extractum)
Hideg vagy meleg úton állíthatók elő úgy, hogy leülepített, átszűrt vagy filterált anyagot szörp sűrűségűre besűrítik.


Tinktúra
Elnevezés alatt növényi anyagoknak alkoholos kivonatát értjük. Készítésüknél a növényi alkatrészeket e célra összeaprítjuk, vagy megvagdaljuk, esetleg durván proítjuk és tömény 96%-os vagy vízzel felhígított 70%-os alkoholban, éteres alkoholban, borban áztatjuk. Lehetséges egyszerű, egy fűnek és összetett, több fűnek, fűkeveréknek alkoholos kivonata.
Az áztatáshoz könnyen kezelhető szélesszájú edényt használunk, amelyet az anyag elhelyezése után hólyaggal, pergament papírral, dugóval vagy ha az eljárás úgy kívánja, csak egyszerű fedővel zárunk le. Az áztatás hőmérséklete 10-30 fok°C között váltakozhat. melegebb helyen az alkohol párolgása  miatt nem szabad végezni az áztatást, nem is szólva arról, hogy meleg helyen az alkoholnak vagy éteres alkoholnak párolgása tűzveszélyes.
Az áztatás ideje rendszerint 6-8 nap, mely után a tea keverékről a folyadékot ruhán átszűrjük, a ruhán visszamaradt anyagot kézzel vagy présen átnyomkodjuk, kipréseljük és az így nyert szüredéket vászonkednőbe vagy tölcsérbe helyzett vattán vagy - hogy teljesen áttetsző szüredéket kapjunk, szűrőpapíron filtráljuk.
A tinktúrák a növények hosszú évekig eltartható kivonatolt gyógyanyagát tartják magunkba feloldva. A tinktúráknál rendszerint, ha más előírás nincs, egész aynagra 5 rész kivonó anyag eseik. Vannak azonban erősen ható anyagok kivonatai; ezek egy a tíz arányban készülnek.
Amikor több tinktúrát egyszerű összeöntéssel állítunk elő keveréket (mixtúra) kapunk.
Régi időkben is alkalmazott, újabban pedig igen gyakori eljárás az egyes növények friss nedvét használni vértisztító, vérritkító májusi kúrákhoz és lábadozó betegek felerősítésére.


Szirup


levendula_szirup
Növényi anyagokból szirupot is szoktak készíteni, úgy hogy a növényi anyagot vízzel kivonják, a kivonatot cukorral megfőzik, néha egy kis alkoholt tesznek hozzá, aztán hűvös helyen tartják.
A vadontermő és mesterségesen termesztett gyümölcsökből igen ízletes, kellemes ízjavító, szomjúságot csillapító, betegeknek lázcsökkentő, tápszernek és élvezeti cikkeknek is használható, frissítő és üdítő italok készülnek.
A gyümölcsöket összetörjük, elnyomkodjuk és 15-20 °C hőmérsékletű helyiségben, alkalmas edényben csak befedve erjedni hagyjuk, mialatt többször felkeverjük. Az erjedést mindaddig nem lehet befejezettnek tekinteni, amíg a leszűrt próbaanyag, fél annyi alkohollal elkeverve áttetsző folyadékot nem ad. Ha a próba ezt igazolná, úgy az erjedési folyamat, amely rendszerint 3-6 napig tart befejeződött. Azután kézzel, a mennyiségnek megfelelően félannyi cukorral szirupsűrűségűre befőzzük. A kész főzetet flanelen vagy nemezen (filc) áteresztjük. a főzés közben képződő habot lekanalazzuk. Az erjesztést nem szabad fémedényben végezni, míg a befőzésre a rézedény a legalkalmasabb. A növényi szirupok hűvős helyen tartandók. Felhasználásuk igen sokoldalú.
Az alkohol számos gyógyszer alapanyaga, mellyel a gyógyszereket egyszerű keveréssel, oldással vagy desztillálás útján állítják elő.
Az egyszerű keverés abban áll, hogy rendszerint egy rész alkoholhoz 3 rész más alkoholos anyagot keverünk. Oldás, amikor egy rész olajból és kilenc rész alkoholból készül a keverék. Erősebben ható olajokból 30 cseppet teszünk 100 gr alkoholhoz. Oldás útján állítjuk elő a kámfor (mentol, timol) szeszt is, amikor 10 gr kámfort oldunk 70 gr alkoholban és az oldathoz a végén 20 gr vizet öntünk.
Az összetett szeszek azok, melyeknél az alkoholban áztatott füvekről történik a lepárlás. (Kölni vizek)


Fűkeverékek(Species)


fűkeverék
Apróra vagdalt, 1-2 évesnél nem idősebb füvekből, levelekből, kérgekből, gyökerekből álló orvosi szerek, melyek
hivatva vannak a kemikáliákkal agyongyötört szervezetet újjá építeni.


Gyakorlati tanácsok
(Hideg kivonat, kompenzációs eljárás)


illóolaj
Az illóolajokat tartalmazó füvekkel, vagy fűkeverékekkel főzetet készíteni nem lehet, ezért a főzettel való készítési mód mindinkább veszít jelentőségéből. Ezenkívül egyes alkatrészek tartósabb főzéssel hatóerejükben elcsökkennek. Így például a condurango értékes anyagai a melegben oldhatatlanokká válnak.
A nyálkát tartalmazó drogoknál (zilizgyökér, lenmag) ott ahol éppen a nyálkatartalmak gyógyító hatására számítunk, hideg áztatással készítjük háziszereinket. Sokszor veszítenek értékes hatásukból az alkaloidák, glyícosidák, fehérjeanyagok és festékanyagok is.
Sem a főzet, sem a forrázat el nem tartható, alkalomszerűen, mindig frissen készüljenek.
A hideg úton készített kivonat (infusum frigide paratum) a gyakorlati megállapítások alapján a legtartalmasabb készítési forma. Itt víz, alkohol vagy bor lehet a kivonatoló anyag. Minél több a gyantás anyag, annál több alkoholt használunk, amikor az anyag értéke aromás keserűanyagában van, akkor több vizet használunk a kivonathoz.
Az aromás anyagok kivonatolásánál 2-3 órára, a keserűanyagoknál 10-12 órára, a gyantáknál 24 órára van szükség. Ha tovább áll a kelleténél, az anyag megromlik.
Általában, ha reggel akarjuk elfogyasztani teánkat, mely ezeket az anyagokat tartalmazza, úgy este áztatjuk be, ha este úgy reggel tesszük ugyanazt, leszűrjük és az egészet megisszuk, vagy napközben kortyonként elfogyasztjuk.
Így pl. rhamnus frangula (kutyabenge), senna, stb. vagyis az antrachinon drogok áztatással háromszor annyi hatóanyagot tartalmaznak, mint főzve, igaz, hogy keserűbbek is. A zsályánál viszont a meleg főzet mégegyszer annyi hatóanyagot tartalmaz, mint a hideg kivonat, a meleg teájában inkább kimutatható az illóolaj és az íze is csípősebb.
A gyakorlat és a vizsgálatok alapján megbizonyosodott, hogy átütőbb és gyorsabb hatás kiváltására számíthatunk, ha a következőkben felsorolt növényekből és növényi részekből hideg kivonatot készítünk:
Tavaszi hérics, Narancslevél, Ziliz-félék, Borbolya gyümölcs, Kamillavirág,  Kutyabengekéreg, Májfű, Jaborandus, Boróka, Lestánygyökért, Tövisesiglice gyökér, Petrezselyem, Rebarbara, Sassafras, Sarsaparilla, Senna, Aranyeső, Gyermekláncfű gyökér, Medveszőlő levél, Macskagyökér, Fagyöngy.
Tekintettel, hogy a gyógynövények rendszerint keverékek és csak ritkábban ajánlunk egy-egy drogot magában, így a következő készítési módot ajánljuk, amikor is minden körülménnyel és minden növényi rész hatóanyagával számot vetettünk:
A használati utasítás szerint előírt keveréket az előírt víz mennyiségének felével 6-8 óráig, vagy egy éjen át beáztatjuk, aztán egy szűrőn áteresztjük. A két folyadékot összeöntjük és így egyszerre vagy többszörre elfogyasztjuk.
Mi az egyes növények leírásásnál közölt recepteknél általános irányelvek alapján adtuk meg az elkészítés módját.
A fentebb közölt elkészítési móddal igyekeztünk elkerülni azt, hogy nem megfelelő eljárással értékes hatóanyagok tönkre menjenek. Ha azonban az orvos a receptura alkotórészeinek hatóanygából következtetve a kívánt hatást fokozni, vagy csökkenteni akarja, úgy szabadon dönthet afelől, hogy melyik elkészítési módot írja elő.
A gyógynövények isteni adományában az emberiség nagy kincsekhez jutott és elmodhatjuk százszorosan, hogy a föld növényzetének, a fénynek, a levegőnek, a víznek gyógyerői is magukba rejtik sorsunkat élet és halál felett.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

111

lap tetejére

222

lap tetejére

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

CITROMFŰ TEA

FEKETE KÖMÉNY - Nigella sativa

HÁZI KENDER - Cannabis sativa

GYÓGYÍTÓ VIRÁGOK