Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2011

Füzény

Kép
Lythrum salicaria.

Réti füzény, májvirág, Szt. Ilona füve,  Blutweiderich. Keskeny levelei vállból lándzsásak, a virágok tömött füzért alkotnak. A szirmok bíborpirosak, az egész növény nyúlánk és szürkén szőrös. Nedves réteken, árkokban gyakori. Hatóanyaga: cseranyag, laevulose, karotin, keményítő, pektin anyagok stb. Friss levelét külsőleg vérellátó szernek használja a nép. Heveny és idült bélgyulladásnál (enteritis), valamint a csecsemők hasmenésénél használják jó eredménnyel. Véraláfutást oszlat.





FEHÉR FŰZFA - Salix alba

Kép
Egyéb elnevezései: fűz, közönséges főz, ezüstös fűz, kosárfűz, kányafa
A füzek kétlaki lombhullató fák, amelyek 10-25 m magasra nőnek. Vízparton, nedves helyeken találhatók. Törzsén a kéreg repedezett, gyakran odvas. Fiatal hajtásai hajlékonyak, levelei lándzsa alakúak és fogazottak, tapintásuk selymes. Virágai barkaszerű virágzatot alkotnak. Kúpos toktermése két kopáccsal nyílik.
FELHASZNÁLT RÉSZEI
A fűzfakérget és a barkavirágzatot hasznosítják. A kérget márciusban gyűjtik be és porítják, hogy főzetet készíthessenek belőle. Használják portartalmú zselés kapszulákban, tinktúrában és más folyékony kivonatban, gyakran más gyulladásgátló hatású gyógynövénnyel - homoki szalmagyopárral és fekete ribizlivel - együtt. A barkákat májusban szedik, és forrázatot készítenek belőlük.
HATÓANYAGA
A fűzfa kérgében szalicilszármazékok (fenol-glikozidok) vannak, nevezetesen szalikozid vagy szalicin (tartalmuk 1,5-11% között változik a fajok függvényében). A fűzfa kérgében találtak még katehik csersavat…

FŰTEJ

Kép
Euphorbia cyparissias

Farkasfűtej, szettyin, vizes-tetűfű, kutyatej. Zypressenwolfsmilch.
Hatóanyaga: a tejnedvben euphorbin sav, kristályos euphorbon, fehérje, stb. Ajánlják álmatlanság, fül eldugulás, orbánc, pikkelysömör ellen. Hánytató. A belőle kiömlő tejszerű anyagot a nép szemölcsök elmulasztására használja. A hasonszenvi gyógymódban a bőr és a nyálkahártyák izgalmi állapotának megszüntetésére használják. Főzete idősebb emberek szemkötő szövetgyulladását oszlatja. Egyik változata a kis sárfű, Euphorbia esula, Teufels-wolfmilch. A növény nedve bőrgyulladást okoz. Szembe kerülve súlyos gyulladást okozhat, még vakságra is vezethet. Pora éppen olyan veszélyes. Belsőleg is gyulladást okoz. Besűrített tejnedve az emplastrum cantharides (kőrisbogár tapasz) egyik alkotó részre. Az Euphorbia lathyris (kerti, vagy nagy sárfű, hasindítófű) hashajtó.


ORVOSI FÜSTIKE - Fumaria officinalis

Kép
Egyéb elnevezései: füstikefű, eperfű A füstike egynyári, 10-30 cm magasra növő növény, amely Európában, Észak-Afrikában és Ázsiában gyakori az utak mentén és az ódon falakon. Felemelkedő vagy felálló szára kékeszöld, vékony. Levelei kétszeresen szárnyasan összetettek. Májustól októberig virágzik. Virágfürtjeiben a sarkantyús virágok élénk rózsaszínűek. Termése egymagvú, gömb alakú makk.
Felhasznált részei A virágzó hajtásokat hasznosítják. Tavasztól őszik gyűjtik be, majd szárítják; forrázatként, porként alkalmazzák. Kivonatát por formájában és tinktúraként, rebarbaraszirup részeként vagy gyógykészítmények előállításához használják.
HATÓANYAGA A füstikében 30-féle alkaloid van (mintegy 0,4%-ban). Legnagyobb mennyiségben protopin található benne. Tartalmaz még flavonoidokat, szerves savakat (fumársav) és mézgát.
A füstikét a leghatékonyabb gyógynövények közé sorolják, kiváló tulajdonságai és számos felhasználási módja miatt (teája étvágygerjesztő, emésztést serkentő, külsőleg pikkelysömör…

FÖLDITÖMJÉN, nagy - Pimpinella major

Kép
A középkorban univerzális gyógynövénynek tartották a nagy földitömjént, amelyet a himlő és a kolera ellen is hatásosnak mondtak. Csodás képességeket tulajdonítottak neki, többek  között, hogy kedvező hatással van a termékenységre. A népi gyógyászat manapság leginkább légzőszervi panaszok ellen ajánlja.
Jellemzők: A zellerfélék családjába tartozó évelő növény. Az ültetési körülményektől függően akár 1 méter magasra is megnőhet. Szára szögletes, karó alakú, fehér vagy halvány rózsaszín ernyővirágzatban végződik. Leveleit összenyomkodva erős, kellemetlen illat szabadul fel. A levelek és a gyökér csípős, fás ízűek.

Előfordulás

szinte egész Európában és Nyugat-Ázsiában nő, réteken, magas évelő növények között; a nedves, tápanyagban gazdag talajt kedveli.

Növényi nyersanyag

A földitömjén ősszel, illetve az idősebb növények esetében tavasszal begyűjtött gyökerét használják fel. Ezt szárítják, felaprítják.


Földi eper (illatos szamóca)

Kép
Fragaria vesca Erdei szamóca- Walderdbeere


Gyümölcse izűleti gyulladás és kőbántalom ősrégi gyógyszere. Hasmenés, makacs sárgaság ellen a szárított növényből főzetet készítenek. Leveleiből kellemes élvezeti tea készül.


Tudta, hogy a piros, ízletes és lédús földieper milyen jótékony hatással van a szervezetedre? Meleg napokon remek szomjoltó, fogyasztása a jóllakottság érzését kelti, ezáltal kiváló partner a fogyókúrában, vértisztító hatása pedig segít a salakanyagok és a felesleges zsír távozásában. Nem csak belsőleg, de a bőrbe bedörzsölve is kiváló bőrápoló? Lássuk, mi mindenért jó még, ha epret fogyasztunk!

Megszabadít az elhalt hámsejtektől, napozás után hűsíti a bőrt, valamint véd az ultraibolya sugárzástól, ezért érdemes minél többet fogyasztani belőle.

Az eper gyógyhatásai:

szépít,méregtelenít, fiatalít és fogyaszt,kiváló az emésztési panaszok kezelésére,vesebántalmak esetén,a fájdalmak enyhítésére és a láz csillapítására,tüdőgyulladás, reuma és pajzsmirigy rendellenességek esetén…

Fokhagyma - Allium sativum

Kép
Liliomfélék családjába tartozik (Liliaceae)
Kis termetű, lágy szárú évelő növény, keskeny, hosszú, hüvelyszerű levelekkel. Ernyőszerű virágzatát hosszú, csúcsban végződő, lehulló virágburoklevél veszi körül. Hagymája több fiókhagymából (gerededkből) tevődik ossze, amelyeket közös, pergamenszerű, fehéres hártya borít.
FELHASZNÁLT RÉSZEI
A hagymát hasznosítják, amelyet novemberben szednek fel egy kevés szárral együtt, hogy kis csomókba lehessen kötni. A külső részek iszáradását követően száraz helyen tárolják. A hagyma különféle gyógykészítmények formájában alkalmazható (por, kivonat, tinktúra stb.).
HATÓANYAGA
Fő hatóanyagai a kéntartalmú vegyületek (a könnyen bomló alliin, amely allicinné alakul, és tovább oxidálódik diallil-szulfiddá). A diallilszulfidok tehát kénvegyületek, amelyek az összetört, levegővel érintkező hagymából oxidáció útján keletkeznek. A összezúzott fokhagyma maga is tartalmaz antioxidáns hatású fenolsavakat és flavonoidokat.
GYÓGYHATÁSA
A fokhagyma fertőtlenítő hatást…

ERDEIFENYŐ

Kép
Pinus sylvestris.
Pinaceae/Fenyőfélék családja

Egyéb elnevezései: borovi fenyő, répafenyő, közönséges erdeifenyő, burfenyő, gyantásfenyő, fehérfenyő, tűlevelő-fenyő, burfa, fáklyafenyő, topolyafa. Német elnevezése: Kiefer, Kientanne, Föhre
Az erdeifenyő 30 m magasságot is elérő örökzöld fa, héjkérge repedezett, a törzs alsó része szürke, a felső téglavörös. A rügyeket barna gyantás felületű hártyalevelek borítják. A kifejlődött levelek párosával helyezkednek el a hajtásokon. A tobozok 2,5 - 7 cm hosszúak, a fás pikkelyek csúcsa rombusz alakban megvastagodott. A tobozban lévő magvak a következő tavaszra érnek meg.
FELHASZNÁLT RÉSZEI
A rügyeket, a gyantát és a tűleveleket hasznosítják. A fiatal rügyeket március-áprilisban gyűjtik be, hogy illóolajat vonjanak ki belőlük. Használják szárítva is. Az erdeifenyő törzskérgén ejtett bevágásokból szivárog ki a fenyőbalzsam vagy Terebinthina, amelynek vízgőz-desztillálása során elkülönítik az illékony frakciót; a visszamaradt rész a fenyőgyanta. A g…

A Kerti Mák

Kép
CSONTJAINK KŐMŰVESE! 

KERTI MÁK (Papaverum somniferum) 
Népies neve: közönséges mák

Ország
Növények (Plantae)
Törzs
Zárvatermők (Magnoliphyta)
Csoport
Valódi kétszíkűek (Edicots)
Rend
Boglárkavirágúak (Ranunclulales)
Család
Mákfélék (Papaveraceae)
Nemzetség
Papaver
Faj
Papaver somniferum

Egyéves kultúrnövény. Szára 50-150 cm magas, fajtánként változóan alig vagy kifejezetten elágazó, hamvas, kékeszöld. Az alsó levelek nyelesek, a felsők ülők, alapjuk részben szárölelő. Alakjuk változó: hosszas-tojásdad, szélük szabálytalanul bemetszett, esetleg karéjos. Virágai magánosak, a bimbók bókolok, nyíláskor felegyenesednek, a szirmok kibontakozásakor, reggel, a két, csónak alakú csészelevél lehull. A szirmok színe változó, vannak fehér, rózsaszínű, piros, lila színű kultúrváltozatok, a sziromlevelek tövén sötétebb folt látható.

Június második felétől július közepéig virágozhat. A termés együregű, sokrekeszű tok, melynek alakja szintén fajtánként változó: majdnem gömbölyű, tojásdad, körte alakú, hordószer…

FEKETE KÖMÉNY - Nigella sativa

Kép
ASZTMÁSOK ÉS ALLERGIÁSOK MEKKÁJA - "Mindenre jó, csak a halálra nem." 


Népies nevei:katicavirág, parasztbors, kumin, csernuska.

A  feketekömény (Nigella sativa) a Földközi-tenger mellékén honos, a boglárkafélék családjának egyik meleg kedvelő nemzetségébe (Nigella) tartozik. Eredeti őshazája valahol Nyugat-Ázsiában van. A feketekömény 30-50 cm magasra növő egyéves növény. Elvékonyodó főgyökere kevés oldalgyökérre ágazik el. Szórt állú levelei 2-3-szorosan szeldeltek. A virágok magányosan, általában a szár vagy az oldalágak csúcsán helyezkednek el. A virág takaró levelek kékes árnyalatúak, tompák, hirtelen ívesen behajló körömben végződnek. Ezeket követi 5 nektárium levél, melyek ennek a családnak a legbonyolultabb szerkezetű mézfejtői. A mézfejtő szirmok kettős csúcsúak, pillás szélűek. A termelőlevelek többé-kevésbé, azaz kb. a közepükig szorosan összenőttek egymással, így több rekeszű magház jön létre, ami nagyon hasonlít a magasabb fejlettségű zárvatermők termésére. A társa…

Fehérmájvirág

Kép
Parnassia palustris.

Boglárpót. Einblatt, sumpfpanassie
Nálunk nedves, tőzeges réteken előforduló, fehér szirmú évelőnövény. Az egész növényből készült főzet, görcsös vizelés kitűnő népies házi szere.




FECSKEFŰ, VÉREHULLÓ - Chelidonium majus

Kép
Papaveraceae/ Mákfélék családja
Egyéb elnevezései: vérehulló fecskefű, cinadónia, gódira
A 20-80 cm magasra is megnövő növény kedveli a nedves helyeket, az árkok, a romok és omladékok környékét. Levelei szárnyasan szeldeltek, szélei csipkések. Aranysárga virágai ernyőt alkotnak. Becőszerű toktermése sok magot érlel. Leszakítva a növény sárga színű nedvet enged, amely a levegővel való érintkezéskor narancsbarna színűvé válik.
FELHASZNÁLT RÉSZEI
Az egész növényt hasznosítják. Virágzáskor gyűjtik be és megszárítják. Tejnedvét (latex9 frissen nyerik ki. Belsőleg a fecskefüvet teaforrázatként ritkán, elsősorban a májproblémák enyhítésére használják, de száraz kivonatát (cseppek formájában) gyakran keverik kurkumával, fehér ürömmel vagy gyermekláncfűvel.

HATÓANYAGA
A növény bonyolult kémiai összetételét tanulmányozva megállapítást nyert, hogy három fő hatóanyag játssza benne a fő szerepet: a benzofenantridin vagy kelidonin, amelynek görcsoldó hatása van, valamint a protopin és a protoberberin v…

Farkasalma

Kép
Aristolochia clematitis.

Gégevirág, farkas-hézaggyökér, pipavirág, farkasfül. Osteruzel. Jellemző szív alakú, ép szélű, pálhátlan levelei vannak. Virág sárga. Termése lecsüngő, körte alakú tok. Bokros lejtőkön, kerítések mellett gyakori. Hatóanyaga: aristolochiasav, illóolaj, keserű, gyanta, stb. A növényből kicsapható fehérje mérges. Ellenállsát fokozó gyógyszer, mely az eddigi tapasztalatok szerint nagyfelületű sebek gyógyulását is elősegíti, anélkül, hogy fertőzés lépne fel. Az egész fűből készült főzet a gyermekágyi folyást fokozza (innen van botanikai neve). A kis medence szerveiben vérbőséget idézhet elő.


MEDVEHAGYMA - Allium ursinum

Kép
Népies nevei: sásihagyma, poszhagyma, vadfokhagyma, sarima, kígyóhagyma, salamás, sajamás, cigányhagyma, poroszhagyma, erdei fokhagyma, boszorkányhagyma.
A medvehagyma (Allium ursinum) - az egyszikűek (Liliopsida) osztályának, spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a hagymafélék (Alliaceae) családjába tartozó faj. A növény a nevét onnan kapta, hogy amikor a medve felébredt téli álmából csak ezt az egy növényt fogyasztja, mivel a téli alvás alatt a szervezetében felhalmozódott salakanyagokat kitakarítja. Ilyenkor az emberre teljesen veszélytelen az állat, mert minden erejével arra törekszik, hogy megszabaduljon toxikonjaitól. A medve a hagymához patakok vizét fogyasztja nagy mennyiségben. Gondoljunk csak arra, hogy amikor az ember hagymát eszik mekkora vízigénye támad.

Erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkot. A fokhagyma illatára és ízére emlékeztető, 25-30 cm magas, hófehér virágú, évelő növény. Március végén, április elején jelennek meg a föld felett hosszúkás, ívesen visszahajló lev…
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

111

lap tetejére

222

lap tetejére

GYÓGYÍTÓ VIRÁGOK