AGGÓFŰ - Senecio nemorensis L.

Fészkesvirágzatúak családja (Compositae, Asteraceae) A különálló fajnak is tekintett növény évelő, gyökértörzse rövid, fás, szára 1-2 m magas, rendszerint vörösesbarna befuttatással, dúsan leveles, a felsők is rövidnyelűek (különbség a S. nemorensis L.-vel szemben, amelynél a felső szárlevelek ülők). A levelek alakja lándzsás, fonákuk kopasz ( a S. nemorensisné\ pelyhes, élük mindig pillas). A fészekvirágzatok sárgák, általában illatosak. Főleg hegyvidéki erdőkben terem.

A földfeletti részek (Senecionis herba) pirrolizidin alkaloidokat tartalmaznak (kb. 0,4%), ezek közül a szenecionin májkárosító, rákkeltő, hosszabb használata nőgyógyászati vérzésekben, cukorbetegeknek ajánlott teakeverékek formájában ellenjavallt, a haszon/kockázat viszony az utóbbi irányba tolódik el. Ez mindenképpen vonatkozik a nemzetség többi képviselőjére, így a rontóburján néven a népi gyógyászatban ismert Senecio vulgaris L. és a hozzá hasonló, szárnyaltán szeldelt, lant alakú levelekkel rendelkező fajokra.

Az aggófű (Senecio) a őszirózsafélék (Asteraceae) növénycsaládjának egyik nemzetsége. Fészekvirágzatuk többnyire teljesen sárga, csöves és nyelves virágokat is tartalmaz, a fészkek fürtökbe állnak össze. Az aggófű a zárvatermők legnagyobb fajszámú nemzetségei közé tartozik, bár számos faját sorolták más nemzetségbe, még így is ezernél több, nagy változatosságot mutató fajt sorolnak ide; vannak köztük levél-, szár- és gyökérszukkulensek, évelő, egyéves és vízinövények, kúszónövények, cserjék és alacsony növésű fák is. Egyes fajai természetes biocideket (főleg alkaloidokat) termelnek, amik elriasztják, vagy akár el is pusztítják a fogyasztásukkal próbálkozó állatokat. MÉRGEZŐ.


S. aureus aranysárga aggófű

S. barbertonicus

Megjegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

111

lap tetejére

222

lap tetejére

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

CITROMFŰ TEA

HÁZI KENDER - Cannabis sativa

SZEDERLEVÉL TEA

GYÓGYÍTÓ VIRÁGOK